Mindig is tartottam tőle, hogy egyszer jön majd a kérdés: “Vállalsz esküvői fotózást?”
Ezt kérdezte Tiffany is, amikor egy kedves ismerősöm ajánlására felkeresett. Először kapásból nemet akartam rá mondani, mert nincs meg hozzá a kellő felszerelésem, de kíváncsiskodni kezdtem és kiderült, hogy amire vágynak, ahhoz talán épp elegendő minden, ami kéznél van.
Felajánlottam, hogy csinálok egy grátisz jegyes fotózást, így mindkettőnk számára kiderül, hogy alkalmas lehetek-e a felkérésre.
Mivel a lánykérés már megvolt, ezért inkább fotósorozatnak nevezném az elkészült képeket. Mialatt egyeztettünk, kiderült, hogy András katona és mindketten szeretnék, ha a képeken katonaként is szerepelne, nem pedig civilként. A helyszínt illetően mindenki véleménye megegyezett abban, hogy szabadban lenne jó megcsinálni a fotókat. Kicsit megijedtem, hogy a terepmintás katonaruha mennyire érvényesülhet egy természetben zajló fotózáson, ám azt hiszem sikerült leküzdeni az akadályt. A helyszín kiválasztását rám bízták, ami nem volt egyszerű, mert Debrecen környéke nem bővelkedik látványos, vadregényes, romantikus helyszínekkel, leszámítva azt a 2-3 helyet, ami unalomig ismétlődik az esküvő fotózásokon is. Szóval ebből kellett gazdálkodnunk.
Lehet csak azért volt hatalmas élmény, mert ez volt az első ilyen jellegű fotózásom, de végig örömfotózásnak éreztem két ennyire szerelmes embert fényképezni. Előtte és közben is közösen kerestünk ötleteket arra, hogy milyen képeket készítsünk, de felesleges volt. Minden mozdulatukon az látszott, hogy odavannak egymásért és minden pillanatukban élvezték egymás közelségét és az együtt töltött időt. Ha nem álltak volna modellt a fotózáshoz, akkor is ugyan ezek a képek születtek volna meg róluk.
Köszönöm Tiffany és András a lehetőséget, viszlát az esküvőn! 🙂
